Uzuncaburç (Diokaisareia): Olba Zeusz temploma és Kilikia elfeledett szent városa
A Taurus-hegységben, Mersintől 70 kilométerre északra, körülbelül 1200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Törökország egyik leghangulatosabb ókori városának romjai – Uzuncaburç, amelyet az ókorban Diokaisareia néven ismertek. A város szívét a Kr. e. 3. századból származó Zeusz Olba-templom alkotja, amely a világ egyik legrégebbi korinthoszi temploma. Körülötte városfalak, monumentális kapuk, bazilika, sírok, római színház és egy magányos magas torony található, amelyről a hely a mai török nevét, „Uzuncaburç” – „magas torony” – kapta. A hegyi erdők csendje, a ritka levegő és az anatóliai tiszta égbolt a látogatást Törökország egyik legmeditatívabb régészeti élményévé varázsolja.
Történelem
A település legkorábbi szakasza az Olba teokratikus államhoz kapcsolódik, amelyet a hagyomány szerint még az i. e. 2. évezredben alapítottak a legendás trójai pap, Aiasz (Aias), Tevkrusz fia leszármazottai. Az államot a Tevkr vagy Aias nevet viselő, örökletes pap-királyok dinasztiája irányította, akik elsősorban Zeus Olbiosnak imádták. Olba ellenőrzése alatt tartotta Cilicia Tracheia hegyvidéki területeit, és a part menti városokat is alávetette magának.
Maga Uzuncaburç Olba szent városa (hieron), amely néhány kilométerre fekszik a fővárostól, Olbától (a mai Ura falu). A Kr. e. 4–3. század fordulóján itt épült fel a csodálatos Zeusz-templom – az egyik első a történelemben, amelyet korinthoszi rendben emeltek. A tervezést az hellenisztikus építészet egyik korai mesterének tulajdonítják; egyes kutatók a tervet I. Seleukosz Nikatorhoz kötik.
A római korban a várost Diokaisareiára („Zeusz-Cézár városa”) keresztelték át a császári kultusz tiszteletére, és polis státuszt kapott. Ez volt a város legnagyobb virágzásának ideje – az I–III. században, amikor megépült a városfal, a monumentális kapu, a bazilika, a nimfárium és számos sír. A bizánci korszakban a Zeusz-templomot keresztény bazilikává alakították át, a város pedig püspökséggé vált.
A VII–IX. századi arab portyák és a kereskedelmi útvonalak eltolódása után a város hanyatlásnak indult, és fokozatosan elnéptelenedett. A terület a Seleukida Birodalom, az örmény Kilikiai Királyság, majd az oszmánok részévé vált. A mai Uzuncaburç falu a romok közelében alakult ki, és hosszú ideig kis falusi településként létezett.
A rendszeres régészeti munkálatok a 20. század elején kezdődtek; német, osztrák és török expedíciók kutatták a templomot és a várost. Uzuncaburç felkerült az UNESCO világörökségi előzetes listájára (2014 óta).
Építészet és látnivalók
Zeusz Olba temploma
Uzuncaburç legfőbb kincse az Olba Zeusz-templom, amelyet a Kr. e. 3. század elején (Kr. e. 295–280 körül) építettek. Ez a világ egyik legrégebbi ismert korinthoszi temploma – a basszusi Apollón-templom és az athéni kiklopos templomok mellett. A platform méretei körülbelül 21 × 40 méter; egykor az épületet 30 korinthoszi oszlopból (6 × 12) álló perisztül körülvette, amelyekből ma körülbelül a fele maradt fenn – magasságuk körülbelül 10 méter. A kapitéleken a korinthoszi rend korai formája látható, viszonylag egyszerű akantusos növényzettel.
Az 5–6. században a templom belső terét keresztény bazilikává alakították át: apszist és nartékszt építettek hozzá, a cella alaprajzát pedig megváltoztatták. Ez egy ritka példa egy ókori templomra, amely közel ezer éven át vallási központként működött – először pogány, majd keresztényként.
A magas torony (Uzuncaburç)
A templomtól néhány száz méterre északra áll a híres „magas torony” – egy ötemeletes, körülbelül 22 méter magas hellenisztikus katonai őrtorony. Ez az egyik legjobban megőrzött torony a maga nemében Törökország területén. Éppen ez a torony adta a mai falunak az Uzuncaburç („magas torony”) nevet. A legfelső szintről (a belső lépcső részben megmaradt) panorámás kilátás nyílik a Taurus-hegységre.
Monumentális kapu
A város északkeleti kapuja (2. század) – Uzuncaburç egyik leglátványosabb műemléke. Ez egy diadalív alakú íves propylon, amelyet korinthoszi oszlopok kereteznek és szobrászati párkány díszít. A kapu jelzi a város főutcájának kezdetét.
A városfal és az utcák
Az ellénisztikus és római korszakból származó városfal jelentős szakaszai maradtak fenn, amelyek a szabályos alaprajz rácsára épülnek. A főutca (cardo) az északi kaputól a Zeusz-templomig vezet; mentén oszlopsorok töredékei, nimfák szökőkútja és középületek maradványai találhatók.
Színház és bazilika
A kis római színház (2. század) a domboldalba vájt, körülbelül 2500 néző befogadására alkalmas. Megmaradtak a cavea emeletei és a scaenae frons töredékei. A bizánci bazilika (5–6. század) kissé távolabb található a Zeusz-templomtól.
Sírak és nekropoliszok
A város körül és a környéken számos római és hellenisztikus sír található – sziklákba vájt, kis templomok formájú monumentális mauzóleumok és masszív szarkofágok. Az egyik leghíresebb a templomhoz vezető úton található, hellenisztikus stílusú, két timpanonnal rendelkező mauzóleum.
Érdekes tények
- Az Uzuncaburç-i Zeusz-templom a világ egyik legrégebbi korinthoszi peripteros temploma; építése arra az időszakra esett, amikor a korinthoszi rend még csak kialakulóban volt önálló rendszerként.
- Olba városa, az azonos nevű állam fővárosa, mindössze 4 km-re délkeletre fekszik Uzuncaburçtól (Ura faluban), és egy szent út kötötte össze vele.
- Olba pap-királyai több évszázadon át a görög neveket, Tevkr és Ajax viselték – ez az ókori világban rendkívül ritka forma volt az örökletes teokratikus kormányzásnak.
- A római népszámlálásban Uzuncaburç Diokaisareia néven szerepel – „Zeusz-Cézár városa” –, ami tükrözi az olbai Zeusz-kultusz és a császárkultusz szinkretikus összeolvadását.
- Uzuncaburç szerepel az UNESCO előzetes listáján (2014 óta), és török és külföldi régészeti expedíciók aktívan kutatják.
Hogyan juthat el oda
Uzuncaburç Mersin tartomány Silifke körzetében, a Taurus-hegységben található, körülbelül 30 km-re északra a tengerparti Silifke városától és 70 km-re nyugatra Mersin központjától. Az út kanyargós szerpentinen halad, a tengerszinttől 1200 méteres magasságig emelkedik – ez önmagában is egy kaland, csodálatos kilátásokkal.
Autóval Silifkétől Uzuncaburçig körülbelül 45 perc (30 km). Mersintől körülbelül 1,5 óra (90 km). A legkényelmesebb autót bérelni; a hegyekben a tömegközlekedés nem rendszeres – a dolmushok Silifkétől naponta többször indulnak, a menetrendet érdemes előre ellenőrizni.
A legközelebbi repülőterek – Adana Şakirpaşa (ADA, 200 km) és Hatay (HTY, 270 km). Adanából vagy Mersineből rendszeres buszjáratok indulnak Silifkébe (1,5–2 óra), onnan pedig helyi tömegközlekedéssel vagy taxival lehet továbbutazni.
Tippek az utazóknak
Uzuncaburç egy szabadtéri régészeti park, amely egész évben látogatható. A belépés fizetős, de nem drága; nyitva tart 8 :30-tól 17 :00-ig (télen) vagy 19 :00-ig (nyáron). Utazás előtt érdemes ellenőrizni a nyitvatartási időt – a főszezonban meghosszabbíthatják.
A látogatásra legalkalmasabb időszak a késő tavasz és az ősz (április–június, szeptember–október). Nyáron a hegyekben hűvösebb van, mint a partvidéken, de napközben erős a napsütés. Télen havazás előfordulhat; az út időnként veszélyessé válik. Vigyen magával kényelmes cipőt – a területen sok a kő és az egyenetlen talaj, a toronyra való feljutáshoz pedig jó tapadású talpú cipőre van szükség.
A területen nincsenek professzionális színvonalú kávézók, üzletek vagy WC-k; a faluban van néhány kis étkező és teaház. Vigyen magával vizet és harapnivalót. A alapos bejáráshoz szánjon 2–3 órát: a Zeusz-templom, a torony, a kapuk, a mauzóleumok és a kilátások pontosan ennyi időt vesznek igénybe.
A látogatást kényelmesen összekötheti egy kirándulással a Tavros-hegységet átszelő kanyargós úton, megállással Olba (Ura) városában az ókori főváros romjainak megtekintésére, majd leereszkedéssel a part felé, Silifke városába (erőd, Selçuk Han palota). Silifke történelmileg kapcsolódik I. Frigyes Barbarossa császár halálához, aki 1190-ben a Göksu folyóba fulladt.
A fotósokra igazi ünnep vár: a korinthoszi oszlopokkal rendelkező Zeusz-templom a fenyőerdők és az anatóliai égbolt előtt – ez Törökország egyik legszebb ókori látványossága. A legjobb fény reggel és a napkelte utáni első órákban van, amikor a meleg nap a templom nyugati homlokzatán csúszik végig.